Vérnyomásmérés
Vérnyomásmérés
A vérnyomás definíció szerint az a nyomás, amelyet a szív összehúzódásának következtében a vér az ér falára kifejt. Az erek falán mérhető nyomás a vérkör különböző részein a szívtől való távolság és az erek vastagságának függvényében változik. Az általános orvosi gyakorlatban - és az otthoni mérés esetén is - vérnyomás alatt a bal felkar artériájában a szív magasságában mért nyomást értjük. A vér nyomása a szív ritmikus összehúzódásának következtében periodikusan is változik. Az összehúzódott bal kamra által létrehozott csúcsnyomás a méréskor a "felső" értéket adó, szisztolés érték. A balkamra elernyedési fázisában a vérnyomás meredeken esik, eléri a minimális értéket, az ún. diasztolés vérnyomást, azaz az "alsó értéket", majd ismét meredeken emelkedni kezd. Az alsó érték főként attól függ, hogy a vér milyen sebességgel tud továbbfolyni az artériákból a kapillárisokba.
A vérnyomás az életkorral változik:
- 1 éves korban - 95/65 Hgmm
- 6-9 éves korban - 100/65 Hgmm
- Felnőtt korban - 110/65 - 140/90 Hgmm
A vérnyomás az idegrendszer pillanatnyi állapotától és a fizikai aktivitástól függően egészséges embernél is állandóan változik a nap folyamán.
Normális esetben a vérnyomása un. élettani határértékek között mozog. Egy mérés eredménye alapján nem lehet azt mondani, hogy valakinek magasvérnyomás-betegsége van. Ülő helyzetben a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel magasabb mint fekve, a hát megtámasztásának hiánya is emeli az alsó értéket néhány Hgmm-rel. A keresztbetett lábak a szisztolés, azaz a felső értéket akár 8 Hgmm-rel is emelhetik. A pihenés hiánya, a stressz, dohányzás a nikotin érösszehúzó hatása révén növeli a vérnyomást.
Miért fontos a vérnyomásmérés?
A magas vérnyomás (hypertonia) a fejlett országokban népbetegségnek számít. Kutatások szerint népesség mintegy 15 százalékának van tartósan a magasvérnyomás szempontjából határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. Félő azonban, hogy ennél többeket érint valójában. Évente csaknem 5000 magyar ember halála írható a betegség számlájára. Más becslések szerint még aggasztóbb a helyzet, mivel minden 8. halálesetben játszik közre a magasvérnyomás, ezzel maga mögé utasította a tumoros megbetegedéseket is.
Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha nyugalmi állapotban, nem szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között két mérés átlaga nagyobb mint 140/90 Hgmm. A magas vérnyomást több tényező együttes hatása alakítja ki. Ha kialakulásának fő oka nem állapítható meg, esszenciális hipertóniáról, azaz elsődleges magasvérnyomás-betegségről beszélünk. Ilyen a betegségek 80%-a. Az is lehet, hogy a magas vérnyomás hátterében megállapítható az azért felelős kórfolyamat pl. vesebetegségek, hormonális zavarok, érelmeszesedés, de okozhatják gyógyszerek is. A betegek kezelése a kiváltó októl függően különböző lehet, amelyet szakorvosnak kell eldönteni.
Határértékek
|
*Ezt az osztályozást a WHO 1999-ben határozta meg, és alapjában véve a 6th Report of the Joint National Committee által 1997-ben adott definíciót és klasszifikációt követi.
Mi a helyes vérnyomásmérés technikája?
- A mérés előtti 30 percben ne fogyasszunk kávét, alkoholt, ne cigarettázzunk és ne sportoljunk.
- A mérést nyugalomban, több perces pihenés után végezzük el.
- Lehetőleg a felkarunkon mérjünk.
- Rövid ujjú felsőben, vagy a hosszú ujjú inget kigombolva, lazán feltűrve végezzük el a mérést.
- Üljünk le egy asztal mellé, karunkat helyezzük az asztalra és lazítsuk el. A hátunkat támasszuk meg, lábainkat ne keresztezzük.
- Megfelelő méretű mandzsettát használjunk (a nem megfelelő méret téves értéket eredményez).
- A vérnyomásmérő leeresztett mandzsettáját a karon húzzuk szorosra, de ne túlságosan szorosra (két ujj még beférjen a mandzsetta és a kar közé).
- A vérnyomásmérő mandzsettáját helyezzük a szív magasságába.
- Mérés közben ne mozogjunk és ne beszéljünk.
- Ha rendszeresen magasabb az első mérés eredménye, akkor érdemes megismételni a mérést 1-2 perc múlva és ennek az eredményét feljegyezni.