EFI Baja

Egészségfejlesztési iroda Baja

Szűrésekről

Az egészségügyi szűrések célja a még fel nem ismert betegségek és a magas kockázattal élők mielőbbi látótérbe kerülése, akiknek nincs diagnózisuk, nincs betegség tudatuk, nincsenek tipikus tüneteik. Az ő megtalálásukkal, bevonásukkal érhető el a legnagyobb egészségnyereség, amennyiben a betegség kialakulása előtt megtalálásra kerülnek és megfelelő életmódváltó programba vonva és életmód-váltás elérésével a betegségük kialakulása kivédhető, illetve a betegségek korai felismerésével a gyógyulás minél teljesebbé tehető.

 

A szűréseken való megjelenés az egyén egészségmegtartása, egészségmegóvása szempontjából kiemelten fontos!

 

Szervezett lakossági szűrés Magyarországon

Magyarországon a rákbetegség különösen súlyos népegészségügyi probléma, évente mintegy 33.000 férfi és nő hal meg rosszindulatú daganatos betegség következtében. Ez a szám európai, sőt közép-kelet európai összehasonlításban is kiemelkedően magas és jelentősen hozzájárul a népességfogyáshoz.
A daganatos halálozások csökkentésére - rövid és középtávon - a korai felismerés és korai kezelés a leginkább ígéretes népegészségügyi stratégia; ennek eszköze a lakossági szűrés.


A szűrés egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó, alkalmas módszer segítségével kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegséget.
Ha a szűrővizsgálat eredménye negatív, a vizsgált személy megnyugodhat. Ha az eredmény pozitív, a szűrővizsgálat időben előbbre hozza a diagnózist és a kezelést. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna orvoshoz.

 

A szűrésnek két formája van: alkalomszerű és szervezett.

Az alkalomszerű szűrés

más célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódó, például háziorvos által, vagy egyes munkahelyeken kezdeményezett, esetleg a spontán részvételre épülő kampányszerű szűrés. Évtizedek óta meghonosodott a hazai gyakorlatban is. Ennek a gyakorlatnak az a gyengéje, hogy egyesek, akiknek szokásává lett a szűrésre járás, szükségtelen gyakorisággal részesülnek szűrővizsgálatban, míg a lakosság nagyobb, és a tapasztalat szerint rászorultabb hányada sajnos sohasem. A szűréseken való részvétel minden érintett érdeke!



A szervezett szűrés

népegészségügyi méretű, azaz nagy lakosságcsoportokra kiterjedő tevékenység. Az alkalomszerű szűréstől abban különbözik, hogy azt az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi, és adminisztratív eszköz alkalmazásával, a szűrésre rászorulók személyes meghívása és követése útján igyekszik elősegíteni, hogy a veszélyeztetett életkorban lévők minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton. Szervezett, személyes meghíváson alapuló szűrést csak abban az esetben lehet bevezetni, ha annak eredményességére már van tudományos bizonyíték, csökkenti a célbetegségből származó halálozást a népességben. A Magyarországon jelenleg folyó szervezett emlő- és méhnyak szűrés, valamint a kiterjeszteni kívánt vastagbélszűrés megfelel ezeknek a feltételeknek.
A népegészségügyi szűrőprogram működtetője az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Népegészségügyi Főosztálya részeként működő Országos Szűrési Koordinációs Osztály. A területi szervezést a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei végzik.

Az EFI szervezésében elérhető szűrővizsgálatok:

Általános állapotfelmérés és kockázatbecslés

 

A szűrés célja: az egyén és a lakosság általános egészségi állapotának felmérése, esetleges betegségek kialakulását előre vetítő kockázatok, rizikófaktorok kiszűrése, életmód- tanácsadás, életmódváltó-program javaslatokkal a feltárt rizikófaktorok megszüntetése, az egészséges életmód kialakítása, ha szükséges szakellátásba irányítás.

 

Az állapotfelmérés során a fizikális vizsgálatokat kérdőíves felmérésekkel egészítjük ki.

 

Helyszín:  EFI iroda, együttműködő háziorvosi praxisok

Időpont: folyamatos

Bejelentkezés:  20/330 1166, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

Cardiovascularis és diabetes-szűrés

 

Az elsődleges un. „rettegett betegségek” a daganatos betegségek, ugyanakkor a legfőbb halálok a kistérségben – az országos trendnek megfelelően - a keringési betegségek.Az 1000-ből 568, azaz az összes haláleset 57 %-a valamilyen keringési betegség miatt következett be.

  

A szűrés célja:

 

 

 

Szűrés az Alapellátásban

kampányszerű szűrés, 2014-ben évi 1 alkalommal

Helyszín: az EFI-vel együttműködési megállapodást kötött 23 háziorvosi praxisban,

Időpont: 2014. januártól – háziorvosi praxisokkal egyeztetett időpontokban

 

Szűrés az EFI-ben

Kampányszerű szűrés, évi 2 alkalommal

Helyszín: EFI rendelő

Időpont: 2014. tavasz-ősz

Méhnyak szűrés

Elsősorban a szűrési tevékenységnek köszönhetően a Nemzeti Rákregiszter évről évre csökkenő számú megbetegedést regisztrál, de még 2012-ben is 1070 új megbetegedés fordult elő Magyarországon, és 426 asszony haláláért volt felelős a méhnyak rák. Bács-Kiskun megyében 2012-ben 71 új méhnyak rákos megbetegedést diagnosztizáltak. Az ebben a betegségben elhunytak száma 29 volt.
A rendszeres szűrővizsgálattal a méhnyak rák okozta halálozás akár 80%-al csökkenthető. Magyarországon a szervezett méhnyak szűrés 2003-ban került bevezetésre.

A méhnyak szűrés célja

A méhnyak tüneteket még nem okozó rákmegelőző állapotainak és rákjának kimutatása olyan korai szakban, amikor még elvárható, hogy a célszerű kezelés meggátolja a daganat kialakulását, illetve továbbterjedését.

Módszer

A méhnyak szűrés bizonyítottan hatásos módszere a méhnyak hüvelyi felszínéről és a nyakcsatornából hüvelyi feltárással vett sejtminta (kenet) citológiai vizsgálata.

Kiket, milyen gyakran, és hol vizsgálnak, milyenek az eredmények?

Meghívottak a 25-65 éves nők, ők névre szóló meghívólevelet kapnak. A meghívásra 3 évente kerül sor (utolsó, bármilyen kezdeményezésű citológiai vizsgálat óta eltelt három év). Az országos becsült részvételi arány mintegy 30%, míg a regisztrált részvétel 5% körül alakul, és ez igaz Bács-Kiskun megyére is. A nemzetközi ajánlás legalább 70%. Az országosan rendkívül alacsony megjelenési arány javítása érdekében a lakossági méhnyak szűrés folyamatába 2009-ben kísérleti jelleggel bevonásra kerültek a védőnők. Akkreditált képzést követően saját ellátási körzetükben kenetlevételre jogosultak.
A szervezett lakossági méhnyak szűrésen való részvétel, melynek elengedhetetlen része a citológiai mintavétel, nem zárja ki az évenkénti, vagy akár ettől gyakoribb nőgyógyászati ellenőrző vizsgálatot, ahol a mintavétel nem kötelező elem.

Mi történjék a szűrővizsgálat után?

Negatív eredménnyel záruló szűrővizsgálat után újabb 3 évig nincs tennivaló. Ha a vizsgálat tisztázásra szoruló elváltozást mutat ki, vagy felmerül a betegség gyanúja, a további tennivalókat a nőgyógyász szakorvos állapítja meg.
A magas szintű átszűrtség, az időben elvégzett beavatkozás csaknem felszámolhatja a méhnyak rosszindulatú daganata miatti halálozást, mint ahogy erre néhány fejlett szűrési múlttal rendelkező országban, ilyen a skandináv térség, láthatunk példát.

Vastagbélszűrés

Magyarországon a vastagbélszűrés 2004 óta modellprogramként működik, vagyis a teljes lakosságra egyelőre nem terjed ki, de kiterjesztése tervezett. Megyénk utoljára 2009-2010-ben került bevonásra.
 A vastag- és végbélrákok gyakorisága a gazdasági fejlődéssel arányosan növekszik, az európai jóléti államokban az egyik legpusztítóbb daganat. A Nemzeti Rákregiszter 2012-ben 10396 új esetet tartott nyilván és 5084 haláleset fordult elő. Bács-Kiskun megyében történt ebből 473 megbetegedés és 258 halálozás.

A vastagbélszűrés célja

Mind genetikai, mind környezeti és életmóddal összefüggő tényezők állnak a vastagbélrák kialakulásának hátterében. Egyes gyulladásos bélbetegségek és a családi halmozódás különös kockázatot jelentenek.
A szűrővizsgálat átlagos kockázatú személyekre terjed ki. Az, hogy ismerjük a rákot megelőző állapotokat, és hogy ezek rákká alakulása időben elhúzódó folyamat, esélyt ad a korai felismerésre. A szűrésnek a már kialakult vastag- és végbélrák mellett a még jóindulatú polipok felismerése is célja.

Módszer

A vastag- és végbélrák hosszú idő alatt fejlődik ki, és ez alatt, ha nem is állandóan, bizonyos rendszerességgel vérezget. A fejlődő daganatnak ezt a tulajdonságát használják ki azok a módszerek, amelyek a rejtett bélvérzés székletbeli kimutatásán alapulnak.

Kiket és milyen gyakran vizsgáljanak?

Meghívottak az 50-70 éves nők és férfiak, ők névre szóló meghívólevelet kapnak.
A meghívásra 2 évente kerül sor (akinek bármilyen kezdeményezésű széklet-vér- kimutatásos vizsgálata óta eltelt két év).

Mi történjék a szűrővizsgálat után?

Ha a székletben a laboratóriumi vizsgálat során nem találtak vért, nincs további tennivaló, a következő szűrővizsgálat 2 év múlva esedékes.
A pozitív szűrővizsgálatot teljes colonoszkópiás vizsgálatnak kell követnie. Amennyiben ennek során nem találnak vastagbélrákot, törekedni kell a székletben észlelt vér forrásának megtalálására.

A szervezett szűrésekről a szakmai összefoglalót készítette:
Bajai Járási Hivatal
Járási Népegészségügyi Intézete

Emlőszűrés

Magyarországon az újonnan felfedezett rosszindulatú emlő tumorok száma 2012-ben 7742 volt, és 2096 asszony halt meg emlőrákban. Bács-Kiskun megyében 355 új esetet fedeztek fel, az ez okból bekövetkezett halálesetek száma 84 volt.
A rendszeres szűrővizsgálattal az emlőrák okozta halálozás akár 35-40%-al csökkenthető.
Hazánkban a szervezett emlőszűrés 2001-ben került bevezetésre.

Az emlőszűrés célja

Az emlőben kifejlődő daganat mérete és a szóródás megindulása közötti összefüggés közismert. Minél kisebb a tumor, annál kisebb az áttét valószínűsége. A szűrővizsgálat tulajdonképpeni célja a még nem tapintható daganatok felkutatása az emlőben.

Módszer

Az emlők lágyrész-röntgenvizsgálata, a mammográfia képet tud alkotni az emlők állományában fejlődő még kicsiny daganatról. A nem tapintható daganatok kimutatásához a mammográfia bizonyítottan megfelelő módszer.

Kiket, milyen gyakran, és hol vizsgálnak, milyenek az eredmények?

Meghívottak a 45-65 éves nők, ők névre szóló meghívólevelet kapnak. A meghívásra 2 évente kerül sor (utolsó, bármilyen kezdeményezésű mammográfiás vizsgálat óta eltelt két év).
Bács-Kiskun megyében kettő akkreditált emlőszűrő központ működik, Kecskeméten, mely a megye északi kétharmadát látja el, illetve Baján, a déli területek ellátására. Ezen kívül a kecskeméti szűrőközpont rendelkezik egy emlőszűrő busszal, mely a központtól távol eső településekre állhat be.
A megjelenési arány 2012-ben Magyarországon 46,8%, Bács-Kiskun megyében 52,1% volt. A WHO ajánlása szerint az elérendő átszűrtség legalább 70%, ami már jelentős egészségügyi hozadékkal bír.

Mi történjék a szűrővizsgálat után?

Negatív eredménnyel záruló szűrővizsgálat után az újabb szűrővizsgálat 2 év múlva esedékes. Két szűrővizsgálat között a rendszeres önvizsgálat ajánlott.
Ha a vizsgálat tisztázásra szoruló elváltozást állapít meg, vagy felmerül a betegség gyanúja, a további tennivalókat a mammográfiás vizsgálatot végző radiológus szakorvos állapítja meg.