EFI Baja

Egészségfejlesztési Iroda Baja

JÓ TUDNI!

A levegőszennyezésről

JÓ TUDNI
A levegőszennyezésről

A légszennyezés korunk egyik kiemelkedő egészséget károsító rizikótényezője.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazolta, hogy a 
légszennyezettség rákkeltő, 8 halálesetből 1-ért a légszennyezés 
felelős. Magyarországon a légszennyezettség éves szinten kb. 14 000 
ember haláláért felelős. A felnőtt magyar lakosság életesélyeit 6-18 
hónappal csökkentheti a szennyezett levegő.
Vajon kinek vagy minek köszönhetjük ezeket a döbbenetes adatokat?

A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a 
kisméretű részecske (PM10), köznapi nevén a szálló por jelenti. A 
kisméretű szállópor kibocsátás több, mint 65%-át a lakossági fűtés 
okozza, a légszennyezettség egyik legfőbb oka ma Magyarországon a 
lakossági szilárd tüzelés, ezen belül is a hulladékégetés.
Egy, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat 
megbízásából készült 2017-es közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a 
magyar lakosság harmada valamilyen gyakorisággal égeti a szemetet. Az 
ezerfős minta 22 százaléka kerti hulladékot éget, 13 százaléka 
háztartási hulladékot, 6-6 százaléka kezelt fát, illetve műanyagot. 
Szintén egyharmaduk tapasztalta azt az elmúlt egy évben, hogy a 
környezetében valaki más égeti a hulladékot.

Az illegális hulladékégetés gyakorlata, mindamellett, hogy kellemetlen 
és zavaró tevékenység, komoly  egészségi kockázatot is jelent a 
lakosság  számára.
Amellett, hogy a hulladékok nagy részének égéskor embertelen szaga 
van, az égés során keletkezett anyagok többsége RENDKÍVÜL MÉRGEZŐ, 
bizonyítottan rákkeltő hatású. Csak a PVC égésekor felszabaduló dioxin 
egymagában okozhat meddőséget, torzszülött csecsemőt, impotenciát, 
károsítja az immunrendszert is és a hormonháztartást, és akkor még nem 
említettük a mellette felszabaduló foszgént, amit az I. világháborúban 
harci gázként alkalmaztak. Az egyéb műanyagok és a különböző kezelt 
faanyagok és az égetésekor felszabaduló égéstermékek hatalmas 
mértékben megnövelik a szívinfarktus, az agyvérzés, a máj- és 
vesekárosodás kockázatát, légzési elégtelenséget, asztmát, 
tüdővizenyőt és halva születést eredményezhetnek.

A legveszélyesebb, hogy nemcsak a magunk és családunk egészségét 
tesszük tönkre hosszú távon, hanem a tágabb környezetünkét is. A 
füstöt messzire hordja a szél, a benne lévő káros égéstermékek pedig 
lecsapódnak a kertben, a veteményesben, bekúsznak az ajtók-ablakok 
résein. Egyetlen hulladékot égető háztartás kilométeres körzetben 
tudja elszennyezni a levegőt. Emiatt érthető, hogy miért tiltja 
jogszabály a hulladékok égetését.

A kezeletlen fa és a papír kivételével TILOS MINDEN HULLADÉK ÉGETÉSE, 
beleértve például az alábbiakat is:
- úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi 
ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
- rétegelt lemez, bútorlap,
- építési fahulladék,
- színes, „fényes” papírhulladék,
- petpalack, műanyag hulladék,
- autógumi, használt ruha, rongy
- használt ruha, cipő
- fáradt olaj, üzemanyag.

Gondolta volna?
Az egészségre ártalmas szálló por fő kibocsátói a háztartások!
A szállópor-kibocsátás forrásai (2015-ös kutatás adata):
45% háztartások,                29% mezőgazdaság,
11% ipar,                       8% szállítás, közlekedés,
3%  intézmények,                2% hulladékkezelés,
2%  egyéb tényezők,             1% energiaipar.


Mit tegyünk?
- háztartási hulladékokat soha ne égessünk! - azokat lehetőleg 
szelektíven gyűjtsük.
- zöld hulladék égetése helyett komposztáljunk
- megfelelő tüzelőberendezés és füstelvezető alkalmazása (ellenőrzések 
, szükséges szervizelések elvégeztetése!)
- tüzelőberendezés megfelelő helyen történő elhelyezése és működtetése 
(jól szellőző helyiségben legyen)
- csak megfelelő minőségű, kezeletlen, száraz tűzifát égessünk (a 
nedves fa tökéletlen égéssel ég, fűtőértéke is kisebb) azaz időben, a 
fűtési  szezon megkezdése előtt kb. 1 évvel szerezzük be a  téli 
tüzeléshez famennyiséget; fűtésre használhatunk még fapelletet, vagy 
fabrikettet.
(a puhafák nem alkalmasak tüzelésre, így például a fenyőfajták a magas 
gyantatartalmuk miatt, vagy a gyümölcsfák, melyeknek alacsony a 
fűtőértékük, ezen kívül károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a 
kéményt)
- dohányzás elhagyása (1 szál cigaretta elszívásával 2 liter káros 
dohányfüst keletkezik)

A hulladékok szakszerű gyűjtése és kezelése, továbbá az illegális 
hulladékégetés mellőzése segít megóvni környezetünk levegőjét és 
talaját és ezen keresztül az ember egészségét!

További hasznos tudnivalókat talál az alábbi oldalon:  
http://www.futsokosankampany.hu

füstöl

Allergia

JÓ TUDNI
A pollen allergiáról

Itt van végre a várva várt tavasz! Szépen süt a nap, ilyenkor úgy 
érezzük, hogy szinte újjászületünk az éledő természettel. Vannak, akik 
viszont kora tavasszal vannak a legrosszabbul: hetekig, hónapokig 
tüsszögnek, köhögnek, kapar a torkuk, éjjel viszont az orrdugulás 
miatt nem tudnak pihenni, s ettől másnap még levertebbek. A legtöbb 
embert tavasszal és nyáron kínozza a szénanátha, amit füvek, fák, 
virágok virágpora vált ki. Kezelését korán el kell kezdeni, különben 
fennáll további problémák kialakulásának a veszélye, így az érintett 
egyre többféle pollenre és élelmiszerre válhat érzékennyé, illetve 
allergiás asztma is felléphet.

Az allergia civilizációs betegség a lakosság 20-30 százalékát érinti, 
de évről-évre nő az asztmás betegek száma is. Ideális esetben az 
immunrendszer megvédi, megóvja a szervezetet az idegen anyagokkal 
szemben, ám bizonyos anyagokra (például pollenek, házi poratka, állati 
szőr, gyógyszerek) allergénként túlzott mértékben reagálhat. Az 
allergia kialakulását a genetikai hajlam mellett számos más tényező is 
befolyásolja. Így többek között a klímaváltozás, a légszennyezettség, 
a táplálékokban fellelhető adalékanyagok, tartósítószerek, túlzásba 
vitt higiénia, gyógyszerek is. Az allergia hagyományos kezelése 
mellett a természetes terápiák is hatékonyak lehetnek.

 

Mit tehetünk?

A legjobb megelőzés és egyben terápia az érzékenységet kiváltó anyagok 
kerülése. Ez azonban nem mindig lehetséges. A táplálkozás legyen 
sokoldalú, természetes: sok hal, friss zöldség, gyümölcs kerüljön az 
asztalra. Kerüljük a finomított cukor, a tej és a sajtok fogyasztását.
Szedjünk nagyobb adagban C-, A-, B- és E-vitamint, mert ezek nemcsak 
védik a nyálkahártyákat, hanem természetes antiallergénként hatnak. Az 
ásványi anyagok és a nyomelemek közül a cink, a szelén, a kalcium és a 
magnézium immunerősítő és allergiaellenes hatását kell feltétlen 
kiemelnünk. Ezek főleg az olajos magvakban, tejtermékekben, a 
zöldfélékben és a hüvelyesekben fordulnak elő nagyobb adagban. Együnk 
ezekből rendszeresen mindennap.
Nemcsak szipogásunkon vagy tüsszögésünkön segíthetnek a sós oldatok, 
hanem csökkenthetik annak esélyét is, hogy más orvosságot szedjünk 
allergiánkra. A sós oldat remekül kimossa belőlünk a szennyet, az 
allergéneket és a szennyeződéseket.

Gyógyszertárakban számos vény nélkül kapható készítmény közül is 
választhatunk. Tabletták, orrspray-k, szemcseppek segíthetnek a 
tünetek csillapításában. Amennyiben a tünetei súlyosbodnak, 
haladéktalanul forduljon szakorvoshoz

Mit tegyünk a lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszerekkel?

JÓ TUDNI!

Mit tegyünk a lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszerekkel?

Évente több, mint 2000 tonna gyógyszerhulladék keletkezik. A 
feleslegessé vált, illetve lejárt felhasználhatósági idejű gyógyszerek 
veszélyes hulladéknak minősülnek, így semmiképpen se dobjuk a 
háztartási szemetesbe és ne öntsük ki a lefolyóba őket!
A WC-be, lefolyóba kerülő tabletták a felszíni élővizekbe kerülve 
mérhezhetik az élővilágot, ezzel is környezetszennyezést okozunk. 
Ráadásul az ivóvízbe is kerülhet ezekből az anyagokból.

Vissza a patikába!

A lejárt szavatosságú vagy fel nem használt tablettákat, 
készítményeket minden gyógyszertárban ingyenesen átveszik. A 
gyógyszertárakban gyógyszerhulladék gyűjtő dobozok szolgálnak a 
lakosságnál keletkezett és felhalmozódott gyógyszerek gyűjtésére. Ezek 
egyutas, zárt konténerek, melyek biztosítják, hogy csak a dobozba, ám 
onnan ki ne juthassanak a veszélyes anyagok.  A gyógyszertárak 
nyitvatartási ideje alatt mindenki számára hozzáférhetőek, illetve a 
gyógyszertárban dolgozók is szívesen segítenek. (Ha nem lát dobozt, 
kérjen segítséget a pultnál.) Az összegyűjtött gyógyszerhulladék 
elszállításáról és megsemmisítéséről - szervezett formában és 
környezetkímélő módon - a gyógyszerforgalmazók és nagykereskedők 
gondoskodnak. A kihelyezett dobozokba folyadék, gyúlékony anyag, 
illetve injekciós tűk nem kerülhetnek. Az injekciós tűk, fecskendők 
gyűjtéséről a járó- és fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi 
intézmények gondoskodnak.