JÓ TUDNI!
A levegőszennyezésről
>>>JÓ TUDNI
A levegőszennyezésről
A légszennyezés korunk egyik kiemelkedő egészséget károsító rizikótényezője.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazolta, hogy a
légszennyezettség rákkeltő, 8 halálesetből 1-ért a légszennyezés
felelős. Magyarországon a légszennyezettség éves szinten kb. 14 000
ember haláláért felelős. A felnőtt magyar lakosság életesélyeit 6-18
hónappal csökkentheti a szennyezett levegő.
Vajon kinek vagy minek köszönhetjük ezeket a döbbenetes adatokat?
A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a
kisméretű részecske (PM10), köznapi nevén a szálló por jelenti. A
kisméretű szállópor kibocsátás több, mint 65%-át a lakossági fűtés
okozza, a légszennyezettség egyik legfőbb oka ma Magyarországon a
lakossági szilárd tüzelés, ezen belül is a hulladékégetés.
Egy, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat
megbízásából készült 2017-es közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a
magyar lakosság harmada valamilyen gyakorisággal égeti a szemetet. Az
ezerfős minta 22 százaléka kerti hulladékot éget, 13 százaléka
háztartási hulladékot, 6-6 százaléka kezelt fát, illetve műanyagot.
Szintén egyharmaduk tapasztalta azt az elmúlt egy évben, hogy a
környezetében valaki más égeti a hulladékot.
Az illegális hulladékégetés gyakorlata, mindamellett, hogy kellemetlen
és zavaró tevékenység, komoly egészségi kockázatot is jelent a
lakosság számára.
Amellett, hogy a hulladékok nagy részének égéskor embertelen szaga
van, az égés során keletkezett anyagok többsége RENDKÍVÜL MÉRGEZŐ,
bizonyítottan rákkeltő hatású. Csak a PVC égésekor felszabaduló dioxin
egymagában okozhat meddőséget, torzszülött csecsemőt, impotenciát,
károsítja az immunrendszert is és a hormonháztartást, és akkor még nem
említettük a mellette felszabaduló foszgént, amit az I. világháborúban
harci gázként alkalmaztak. Az egyéb műanyagok és a különböző kezelt
faanyagok és az égetésekor felszabaduló égéstermékek hatalmas
mértékben megnövelik a szívinfarktus, az agyvérzés, a máj- és
vesekárosodás kockázatát, légzési elégtelenséget, asztmát,
tüdővizenyőt és halva születést eredményezhetnek.
A legveszélyesebb, hogy nemcsak a magunk és családunk egészségét
tesszük tönkre hosszú távon, hanem a tágabb környezetünkét is. A
füstöt messzire hordja a szél, a benne lévő káros égéstermékek pedig
lecsapódnak a kertben, a veteményesben, bekúsznak az ajtók-ablakok
résein. Egyetlen hulladékot égető háztartás kilométeres körzetben
tudja elszennyezni a levegőt. Emiatt érthető, hogy miért tiltja
jogszabály a hulladékok égetését.
A kezeletlen fa és a papír kivételével TILOS MINDEN HULLADÉK ÉGETÉSE,
beleértve például az alábbiakat is:
- úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi
ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
- rétegelt lemez, bútorlap,
- építési fahulladék,
- színes, „fényes” papírhulladék,
- petpalack, műanyag hulladék,
- autógumi, használt ruha, rongy
- használt ruha, cipő
- fáradt olaj, üzemanyag.
Gondolta volna?
Az egészségre ártalmas szálló por fő kibocsátói a háztartások!
A szállópor-kibocsátás forrásai (2015-ös kutatás adata):
45% háztartások, 29% mezőgazdaság,
11% ipar, 8% szállítás, közlekedés,
3% intézmények, 2% hulladékkezelés,
2% egyéb tényezők, 1% energiaipar.
Mit tegyünk?
- háztartási hulladékokat soha ne égessünk! - azokat lehetőleg
szelektíven gyűjtsük.
- zöld hulladék égetése helyett komposztáljunk
- megfelelő tüzelőberendezés és füstelvezető alkalmazása (ellenőrzések
, szükséges szervizelések elvégeztetése!)
- tüzelőberendezés megfelelő helyen történő elhelyezése és működtetése
(jól szellőző helyiségben legyen)
- csak megfelelő minőségű, kezeletlen, száraz tűzifát égessünk (a
nedves fa tökéletlen égéssel ég, fűtőértéke is kisebb) azaz időben, a
fűtési szezon megkezdése előtt kb. 1 évvel szerezzük be a téli
tüzeléshez famennyiséget; fűtésre használhatunk még fapelletet, vagy
fabrikettet.
(a puhafák nem alkalmasak tüzelésre, így például a fenyőfajták a magas
gyantatartalmuk miatt, vagy a gyümölcsfák, melyeknek alacsony a
fűtőértékük, ezen kívül károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a
kéményt)
- dohányzás elhagyása (1 szál cigaretta elszívásával 2 liter káros
dohányfüst keletkezik)
A hulladékok szakszerű gyűjtése és kezelése, továbbá az illegális
hulladékégetés mellőzése segít megóvni környezetünk levegőjét és
talaját és ezen keresztül az ember egészségét!
További hasznos tudnivalókat talál az alábbi oldalon:
http://www.futsokosankampany.hu
>
Allergia
>>>JÓ TUDNI
A pollen allergiáról
Itt van végre a várva várt tavasz! Szépen süt a nap, ilyenkor úgy
érezzük, hogy szinte újjászületünk az éledő természettel. Vannak, akik
viszont kora tavasszal vannak a legrosszabbul: hetekig, hónapokig
tüsszögnek, köhögnek, kapar a torkuk, éjjel viszont az orrdugulás
miatt nem tudnak pihenni, s ettől másnap még levertebbek. A legtöbb
embert tavasszal és nyáron kínozza a szénanátha, amit füvek, fák,
virágok virágpora vált ki. Kezelését korán el kell kezdeni, különben
fennáll további problémák kialakulásának a veszélye, így az érintett
egyre többféle pollenre és élelmiszerre válhat érzékennyé, illetve
allergiás asztma is felléphet.
Az allergia civilizációs betegség a lakosság 20-30 százalékát érinti,
de évről-évre nő az asztmás betegek száma is. Ideális esetben az
immunrendszer megvédi, megóvja a szervezetet az idegen anyagokkal
szemben, ám bizonyos anyagokra (például pollenek, házi poratka, állati
szőr, gyógyszerek) allergénként túlzott mértékben reagálhat. Az
allergia kialakulását a genetikai hajlam mellett számos más tényező is
befolyásolja. Így többek között a klímaváltozás, a légszennyezettség,
a táplálékokban fellelhető adalékanyagok, tartósítószerek, túlzásba
vitt higiénia, gyógyszerek is. Az allergia hagyományos kezelése
mellett a természetes terápiák is hatékonyak lehetnek.
>
>>>Mit tehetünk?
A legjobb megelőzés és egyben terápia az érzékenységet kiváltó anyagok
kerülése. Ez azonban nem mindig lehetséges. A táplálkozás legyen
sokoldalú, természetes: sok hal, friss zöldség, gyümölcs kerüljön az
asztalra. Kerüljük a finomított cukor, a tej és a sajtok fogyasztását.
Szedjünk nagyobb adagban C-, A-, B- és E-vitamint, mert ezek nemcsak
védik a nyálkahártyákat, hanem természetes antiallergénként hatnak. Az
ásványi anyagok és a nyomelemek közül a cink, a szelén, a kalcium és a
magnézium immunerősítő és allergiaellenes hatását kell feltétlen
kiemelnünk. Ezek főleg az olajos magvakban, tejtermékekben, a
zöldfélékben és a hüvelyesekben fordulnak elő nagyobb adagban. Együnk
ezekből rendszeresen mindennap.
Nemcsak szipogásunkon vagy tüsszögésünkön segíthetnek a sós oldatok,
hanem csökkenthetik annak esélyét is, hogy más orvosságot szedjünk
allergiánkra. A sós oldat remekül kimossa belőlünk a szennyet, az
allergéneket és a szennyeződéseket.
Gyógyszertárakban számos vény nélkül kapható készítmény közül is
választhatunk. Tabletták, orrspray-k, szemcseppek segíthetnek a
tünetek csillapításában. Amennyiben a tünetei súlyosbodnak,
haladéktalanul forduljon szakorvoshoz>
Mit tegyünk a lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszerekkel?
>
>>JÓ TUDNI!
Mit tegyünk a lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszerekkel?
Évente több, mint 2000 tonna gyógyszerhulladék keletkezik. A
feleslegessé vált, illetve lejárt felhasználhatósági idejű gyógyszerek
veszélyes hulladéknak minősülnek, így semmiképpen se dobjuk a
háztartási szemetesbe és ne öntsük ki a lefolyóba őket!
A WC-be, lefolyóba kerülő tabletták a felszíni élővizekbe kerülve
mérhezhetik az élővilágot, ezzel is környezetszennyezést okozunk.
Ráadásul az ivóvízbe is kerülhet ezekből az anyagokból.
Vissza a patikába!
A lejárt szavatosságú vagy fel nem használt tablettákat,
készítményeket minden gyógyszertárban ingyenesen átveszik. A
gyógyszertárakban gyógyszerhulladék gyűjtő dobozok szolgálnak a
lakosságnál keletkezett és felhalmozódott gyógyszerek gyűjtésére. Ezek
egyutas, zárt konténerek, melyek biztosítják, hogy csak a dobozba, ám
onnan ki ne juthassanak a veszélyes anyagok. A gyógyszertárak
nyitvatartási ideje alatt mindenki számára hozzáférhetőek, illetve a
gyógyszertárban dolgozók is szívesen segítenek. (Ha nem lát dobozt,
kérjen segítséget a pultnál.) Az összegyűjtött gyógyszerhulladék
elszállításáról és megsemmisítéséről - szervezett formában és
környezetkímélő módon - a gyógyszerforgalmazók és nagykereskedők
gondoskodnak. A kihelyezett dobozokba folyadék, gyúlékony anyag,
illetve injekciós tűk nem kerülhetnek. Az injekciós tűk, fecskendők
gyűjtéséről a járó- és fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi
intézmények gondoskodnak.
>